Miközben Monte Carlo csillogó színfalai mögött olyan csekélységekről zajlott a végeláthatatlan 'konstruktív' konzultáció, mint hogy a jelenlegi csapatok leadják-e nevezésüket a következő évre, Button olyan természetességgel nyeri a versenyeket, hogy fel sem tűnik, amint lassú, nyugodt kézmozdulatokkal egyre feljebb vési a nevét a rekordkönyvekben.
Ugyanis a brit jelenleg minden idők harmadik legjobb szezonkezdésével büszkélkedhet, lévén hat versenyből ötöt megnyert, a legrosszabb esetben pedig harmadikként végzett. Ennél jobban - hatból öt győzelemmel és egy második hellyel - csak Nigel Mansell kezdett 1992-ben a verhetetlen Williams volánja mögött, illetve Michael Schumacher (nem, hihetetlen, de nem a ferraris éveiben) két évvel később a Benettonnal. Schumi viszont Buttonnal osztozva ezen lista 3. helyén is ott van, amit ugyanilyen teljesítménnyel még 2002-ben érdemelt ki. Belegondolni is borzasztó viszont abba az első 13 verseny megnyeréséből álló szériába, amit a német talán megszerezhetett volna, ha a 2004-es monacoi futamon a biztonsági autó mögött nem ismerkedik meg közelebbről az alagút végi korláttal a Montoyával való elkerülhető ütközést követően. Vajon megközelíthető lehet a hétszeres bajnok általa felállított egy évben szerzett 13 győzelem és 148 világbajnoki pont? Vajon ilyen hirtelen megdőlhetnek az utolérhetetlennek hitt rekordok? Button még a felezős Maláj Nagydíj ellenére is egy ponttal jobban áll, mint Schumacher 2004-ben ilyenkor, és a Brawn is csak 2 ponttal van lemaradva az akkori Ferrarihoz képest. Mondhatjuk, hogy igen, mindenki fölé magasodó autója van, így könnyű, de hát az ilyen alakításhoz erre mindenkinek szüksége volt, sőt sokaknak még így sem ment. Persze így este 11 óra felé is korán van még erről a témáról beszélni, hiszen a bajnokságnak még csak(máris?) harmada telt el, és Button helyzetét az is rontja, hogy egy versennyel kevesebb áll rendelkezésére idén, mint a németnek öt évvel ezelőtt. Egy új fejezetet azonban már mindenképpen nyitott az új brit csillag a statisztikai évkönyvekben, miután ugyanazzal a motorral három versenyt is megnyert, ami mindeddig egyedülálló, és a spórolós közhangulat következménye. Ugyanis amikor még nem voltak a motor élettartamára vonatkozó előírások, a csapatok ha tehették, akár egy hétvégén többször is erőforrást cseréltek az autóban. Mindazonáltal ez nem egy emlékezetes rekord, olyannyira, hogy ha a Mercedes nem jelenti be számunkra, akkor életünk hátralévő részét úgy kellene lezavarnunk, hogy nem is tudunk róla, ami valljuk be, nem lenne nagy érvágás.
A Ferrari szépet fejlődve és nem hibázva máris a bajnokság negyedik helyére ugrott, hogy a szerencsétlenül járt McLaren is fejlődött-e ekkorát versenytávon, azt viszont nem tudhattuk meg. Láthatóan azért mindkét csapatnak feküdt az utcai pálya, a rossz hír azonban számukra, hogy a monacoi erőviszonyok ritkán tükrözik pontosan az épített pályákon látható sorrendet. Viszont van jó hír is, hiszen idén még két lassabb, városi közegben teljesítendő nagydíj vár rájuk, melyek tavaly kerültek a naptárba.
Tavaly is sűrűn láthattuk ezeket a zászlókat,
de némileg más emberek képviseletében.
És hogy jövőre is a már jól ismert istállóknak szurkolhatunk, vagy egy soha nem látott politikai vita után egy halom új nevet kell megtanulnunk? Ez utóbbi eshetőségbe és következményeibe talán még senki nem gondolt bele úgy igazán, nehéz is elképzelni, de a fenyegetés most tényleg valós. A legbefolyásosabb csapatok kiszállással fenyegetőznek (közülük egyedül a McLaren nem emelte fel a hangját, hiszen ők most büntiben vannak és egy évig csendben a sarokban kénytelenek állni, nehogy kihúzzák a könnyen belobbanó gyufát az FIA skatulyájából), hiszen a 40 millió fontos éves költségvetést elfogadhatatlanul alacsonynak tartják. Ritka, hogy valamiben az összes csapat egyetért, most azonban a hajthatatlan Max Mosley áll az útjukban, akinek viszont mindenképpen muszáj valamilyen kompromisszumra törekednie. Ha feltartóztathatatlanul ragaszkodik a saját elképzeléseihez, a csapatok fogják magukat, és kiszállnak, ha viszont nem tesz semmit, pár csapatnak a válság miatt kell lehúznia a rolót (mint ahogy az a Toyotával és a Renault-val kapcsolatban már el is terjedt). A biztonság kedvéért tehát tényleg jól jön az a pár új csapat, azt viszont nem hiszem, hogy 26 autóra lenne szükségünk, hiszen sokszor így is lemaradunk arról, ami a pályán történik. Az újoncok viszont komolyan vették ezt a lehetőséget és ketten, vagy akár már hároman is leadták nevezésüket, ami azt jelenti, hogy ha mind a 10 idei csapat ott szeretne lenni a jövő évi rajtrácson, akkor még a pénteki határidő előtt le kell adniuk részvételi szándékukat, hiszen akkor még elsőbbséget élveznek az új belépőkkel szemben. Jelentkezni ugyanis a határidő után is lehet, viszont ha valaki még a héten megelőzi őket, akkor a jelenlegiek valamelyike kiszorul a keretből. A helyzet azonban egyre kevésbé drámai, és várhatóan a vége, mint a legtöbb F1-es vitának happy enddel zárul, győz a józan ész és részben mindenkinek megfelelő megoldás születik. Zárásként pedig Domenicali szavaival hozakodnék elő, amit remélem Mosley is olvas:
"Észben kell tartanunk, hogy a költségcsökkentés olyan törekvés, amely mellett a csapatok maximálisan elkötelezték magukat, ugyanakkor ezt az istállók belügyének tartjuk. Mi látjuk át, mennyit tudunk befektetni. Mi látjuk át, mit engedhetünk meg magunknak, a csapatok maguk között szeretnék eldönteni, miként tudnák az F1 értékét a jelenlegi szinten tartani."
A Williams már le is adta nevezését.
Utolsó kommentek